A 18-64 év közötti magyarok fele egyáltalán nem tud megtakarítani

A KutatóCentrum az Index megbízásából online felmérést készített 2023 márciusában a gazdaságilag aktív korú, 18–64 év közötti online népesség köréből kiválasztott 1000 fős reprezentatív mintán az emberek megtakarítás képességéről és megtakarítási szokásairól.

A 18-64 év közötti magyarok pontosan fele kérdésünkre azt mondta, hogy egyáltalán nem képes félretenni vagy megtakarítani, mert minden pénzre szüksége van a megélhetéshez.

A fővárosi háztartások 44 százaléka nem tud megtakarítani, a falusi háztartásoknál ez az arány viszont már 55 százalék. A jövedelmi helyzet értelemszerűen erőteljesen meghatározza a megtakarítási képességet: azoknak a háztartásoknak 74 százaléka, ahol a jövedelem 300.000 forint alatt van, képtelen félretenni, vagy megtakarítani. A megtakarításokra a társadalmi miliő is erősen hat: a felsőfokú végzettségűeknek 64 százaléka megtakarít, az alacsonyabb iskolázottságúak körében ez az arány viszont csak 36 százalék.

Az elmúlt egy évben jelentősen romlott az aktív korú magyarok megtakarítási képessége: az emberek 54 százaléka azt mondta, hogy kevesebbet tud félretenni, mint egy évvel ezelőtt.

A gyermeket nevelő 35-54 évesek azok, akiket a leginkább megvisel az infláció: 63 százalékuk mondta azt, hogy kevesebbet tud félretenni, mint egy évvel ezelőtt. Jellemző arra, hogy mennyire áthat mindent a politikai identitás jelenleg Magyarországon, hogy a Fidesz szavazóinak csak 29 százaléka mondta azt, hogy jelentősen kevesebbet tud csak félretenni mint korábban, ugyanakkor az egykori ellenzéki összefogás pártjainak jelenlegi támogatói között már 48 százalék mondta ugyanezt.

A megtakarításokkal kapcsolatos ismeretek erősen korlátozottak a gazdaságilag aktív korú magyar lakosság körében. Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítási lehetőséget mindössze 47 százalékuk ismeri, a nyugdíj előtakarékossági számláról pedig csak 37 százalék hallott. Azzal, hogy akár részvényei is lehetnének cégekben, mindössze 27 százalékuk van tisztában, a befektetési egységekhez kötött biztosítások lehetőségéről pedig csak 16 százalék értesült. A 45 évnél idősebbek és a felsőfokú végzettségűek több megtakarítási formát ismernek, mint a fiatalabbak és az alacsonyabb iskolai végzettségűek.

A 18-64 évesek 28 százalékának volt már nyugdíjpénztári megtakarítása, 23 százalékuk rendelkezett már lekötött betéttel, 21 százalékuk pedig megtakarítási bankszámlával. Önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítással a 45 évnél idősebbeknek már több mint 40 százaléka rendelkezik, a 35 évesnél fiatalabbak körében ellenben alig 5 százaléknak van nyugdíjpénztári megtakarítása.

Állampapírja a megkérdezettek 20 százalékának volt már. Részvénye magyar cégben 5 százaléknak, nemzetközi cégben pedig 3 százaléknak volt már eddigi életében. Deviza folyószámlával az aktív korú magyarok mindössze 7 százaléka rendelkezett már. Az állampapírok vásárlói elsősorban a 45 évnél idősebbek, körükben több, mint 25 százalék rendelkezett már állampapírral, az ennél fiatalabbak körében kevesebb, mint 10 százalék az arány.

Összességében a 18-64 éves magyarok 42 százalékának van valamennyi félretett pénze, megtakarítása.

A megtakarítással rendelkezőknek egyharmada (33%) a kiugróan magas infláció ellenére is kizárólag készpénzben vagy lekötetlen forint bankszámlán tartja a megtakarítását. A fővárosban élő megtakarítani tudóknak csak 26 százaléka tartja készpénzben a megtakarításait, a falvakban ellenben már 45 százalék ez az arány.

Önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítása a megtakarítással rendelkezők 20 százalékának, állampapírja pedig 19 százalékának van. (A 18-64 éveseket reprezentáló teljes mintában ez 8-8 százalékot jelent.) Megtakarítási bankszámlával a megtakarítással rendelkezők 14 százaléka, lekötött betéttel pedig 11 százaléka rendelkezik (a teljes mintában 6% illetve 5%). Devizában vagy befektetési célú ingatlanban a befektetéssel rendelkezők 7-8 százaléka tartja a megtakarításait. Nyugdíj előtakarékossági számlája és befektetési egységekhez kötött életbiztosítása a megtakarítással rendelkezők 6-6 százalékának van (a teljes mintára vetítve ez mindössze 3%). Részvénye a megtakarítással rendelkezők 3 százalékának, befektetési aranya pedig alig 1 százalékának van. Budapesten a részvényekkel rendelkező megtakarítók aránya 5 százalék, a falvakban ugyanakkor kevesebb, mint egy százalék.

Tavaly, 2022 márciusában és idén márciusban is megkérdeztük, hogy az egyes megtakarítási formák az emberek szerint mennyire értékállók, azaz mennyire nyújtanak biztonságot az infláció okozta értékvesztés ellen. A 2022-es adatokhoz képest 2023 márciusában szinte valamennyi megtakarítási forma iránti bizalom csökkent. Csak a deviza-megtakarítások és a magyar részvények esetében nem esett lényegesen a bizalom, míg a nemzetközi részvények iránt rejtélyes okból jelentősen nőtt a magyarok bizalma tavaly óta (20%-ról 29%-ra).

Tavaly és idén is az ingatlant, a nemesfémet, valamint az ékszereket, márkás órákat gondolták a leginkább értékálló megtakarítási, befektetési formának az emberek, bár minden esetben csökkent az ezen befektetésekben bízók aránya is. Az állampapírokat tavaly még 35 százalék, idén már csak 30 százalék tartotta értékálló megtakarítási formának.

A 18-64 éves magyar lakosság számára a megtakarításai formák kiválasztásakor a két legfontosabb szempont az értékállóság, valamint a biztonság, a megtakarítási forma alacsony kockázata. A legkevésbé a gyors mozgósíthatóság, a likviditás befolyásolja a magyarokat abban, hogy milyen típusú megtakarítást választanak.

Amikor Ön abban dönt, hogy milyen típusú megtakarítást válasszon, mennyire befolyásolják
az alábbi szempontok?