A magyar családtámogatási politikával csak a jól keresők elégedettek igazán

A KutatóCentrum az Index megbízásából online felmérést készített 2023 januárjában a 18–64 év közötti, gazdaságilag aktív, online népesség köréből kiválasztott 1000 fős reprezentatív mintán különböző társadalompolitikai kérdésekről, a magyar kormány családtámogatási intézkedéseire fókuszálva.

Az aktív korú magyarok az egészségügy helyzetét tartják a leginkább fontos társadalompolitikai kérdésnek: a megkérdezettek több, mint háromnegyede (79%) jelölte meg ezt nagyon fontos területnek. Az infláció növekedését 69%, az oktatásügy helyzetét pedig 67% tartotta nagyon fontosnak. A munkahelyteremtést és a korrupció elleni küzdelmet az aktív korúak kétharmada (65%) tartja nagyon fontosnak.

A családtámogatás a vizsgált kérdések közül csak a hetedik legfontosabb tematika, jelenleg az aktív korú népesség 60 százaléka tartja nagyon fontosnak. Ugyanakkor a kormányzati intézkedések közül éppen ezzel a területtel a leginkább elégedettek az emberek (41%).

Ennél valamivel kevesebben tartják megfelelőnek a közrendre, közbiztonság helyzetére és a munkahelyteremtésre irányuló kormányzati intézkedéseket (38-38%). A megkérdezettek az infláció növekedése és az áremelkedések kormányzati kezelésével a legkevésbé elégedettek: mindössze 12 százalék elégedett ezekkel, de az egészségügy terén tett kormányzati lépéseket is mindössze 16 százalék látja pozitívan.

Az egyes családtámogatási formák ismertsége meglehetősen széleskörű. A legnagyobb arányban, nem meglepő módon, a családi pótlékról (91%) hallottak az emberek, de 80 százalék felett van azok aránya is, akiknek nem ismeretlen a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) (89%), a Babaváró Hitel (88%), a kisgyermekek után járó havi ellátások (CSED, GYED, GYES) vagy a gyermeket nevelő családok családi adó- és járulékkedvezménye (84%).

A legnagyobb arányban igénybe vett családtámogatási forma a családi pótlék, amit az is magyaráz, hogy alanyi jogon jár minden gyermeket nevelő szülőnek a gyermek tankötelezettségének végéig, illetve annak a tanévnek a végéig, amelyben a gyermek 20. életévét betölti. A 18-64 éves aktív népesség 42 százaléka vette már igénybe valamikor élete folyamán. A válaszadók 21 százaléka igényelte a gyermeket nevelő családokat megillető családi adó- és járulékkedvezményt és hasonló azoknak az aránya is, akik az egyes kisgyermekek után járó havi ellátások valamelyikében részesültek (20%).

A kutatás során arra is kitértünk, hogy mennyire elégedett a gazdaságilag aktív hazai lakosság azzal, ahogyan és amilyen mértékben a magyar kormány támogatja a magyar családokat. Ezzel összességében a megkérdezettek 29 százaléka van megelégedve. Figyelemre méltó jelenség, hogy a jobb anyagi körülmények között élők lényegesen nagyobb arányban elégedettek a magyar kormány családtámogatási intézkedéseivel.

A saját bevallásuk szerint gondok nélkül élőknek 47 százaléka, az anyagi gondokkal küzdőknek és a nélkülözőknek ugyanakkor csak kevesebb, mint 20 százaléka elégedett a kormány családtámogatási politikájával.

A magyar családtámogatási rendszer bizonyos fokú diszkriminációjára utal, hogy a gyermeket nevelő párok 32 százaléka, a gyermeküket egyedül nevelő szülőknek ellenben csak 16 százaléka elégedett a kormány családtámogatási politikájával.

A Fidesz szavazótáborában (akik jelenleg az aktív korú társadalom mintegy egynegyedét alkotják) 66 százalék gondolja úgy, hogy megfelelő, ahogyan és amilyen mértékben a kormány támogatja a magyar családokat. Ez háromszor akkora arány, mint az aktív korú társadalom maradék háromnegyedébe tartozók körében, ahol csak 18 százalék vélekedik így.

A válaszadók többsége (45%) úgy gondolja, hogy a családtámogatási program nem lesz képes megfordítani a kedvezőtlen demográfiai folyamatokat. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők (55%) és az ellenzék szavazói (76%) körében ez az arány még ennél is magasabb.

Amikor arról kérdeztük a 18-64 éves aktív népesség tagjait, mennyire értenek egyet azzal az állítással, hogy „Magyarországra jellemző, hogy a családok támogatására az ország fejlettségéhez képest különösen sok forrást használ fel”, akkor az érdemben válaszolók 35 százaléka úgy nyilatkozott, hogy egyetért ezzel a kijelentéssel, de ugyancsak 35 százalék viszont nem értett egyet vele.

A megkérdezettek 49 százaléka nem ért egyet azzal, hogy a családtámogatási rendszerünk olyannyira példaértékű lenne, hogy sok Európai Uniós ország példát vehetne rólunk. Ezzel az állásponttal csak a válaszadók 28 százaléka azonosult.

A kérdésre érdemben válaszoló aktív korú magyaroknak csak 29 százaléka gondolja úgy, hogy a magyar családtámogatási program széleskörűbb és bőkezűbb lenne, mint a legtöbb Európai Uniós ország családtámogatási rendszere. Ugyanakkor 46 százalék nem osztja ezt az álláspontot.

A válaszadók 43 százaléka egyetért azzal, hogy a magyar kormány által családtámogatásra fordított összeg elégtelen, valójában nem ad elegendő segítséget a gyermeket nevelő családoknak. Ezt másképpen látja a válaszadók 32 százaléka, akik szerint a kormány kellő segítséget ad a gyermeket nevelő családoknak.

A kérdésre érdemben válaszoló gazdaságilag aktív magyarok 56 százaléka egyetért azzal, hogy a jövedelemtől függő adókedvezmény helyett minden gyermeket nevelő családnak azonos összegű támogatást kellene kapnia, ugyanis az adókedvezmények nagyobb mértékben támogatják a magas keresetűeket. Ezzel az állásponttal a válaszadóknak csak 19 százaléka nem azonosult.

Még a Fidesz szavazótáborában is többségben voltak azok, akik adókedvezmény helyett a jövedelemtől független, azonos összegű gyermekek után járó támogatást preferálnák.