Egy éve tombol a koronavírus-járvány: mennyi embert értek el a hatásai?

A KutatóCentrum a februári Online Omnibusz kutatásában felmérte az aktív korú, internetező magyar népesség koronavírus-járványról szerzett tapasztalatait, benyomásait, a vakcinákról alkotott véleményét és preferenciáit. Az elemzésből kiderül, milyen hatással volt az emberek életére a járvány és mit gondolnak a nyitásról: mitől tennék függővé és mely korlátozásokat milyen sürgősen oldanának fel. Fény derül továbbá a vírus utáni életbe átültetni tervezett szokásokra és a nyári tervekre, valamint arra, hogy mindezeket a kérdéseket hogyan befolyásolják a politikai nézetek. 

Az 1000 fős kutatásunk a 18-64 éves online népességet reprezentálja kor, nem, régió, településtípus és iskolai végzettség tekintetében. 

Több, mint egymillió magyar kaphatta már el a koronavírust  

Az aktív korú lakosság 7%-a mondta azt, hogy szerepel a hivatalos nyilvántartásban, mint aki a koronavíruson teszttel bizonyíthatóan átesett a kutatás időpontjáig. A valós szám azonban ennek a háromszorosa lehet: további 14% válaszolta ugyanis, hogy tapasztalta a betegség tüneteit magán, de esetükben tesztre nem került sor. Ez azt jelenti, hogy ötből egy aktív korú lakos már elkaphatta a vírust. 

A válaszadók 12%-ának volt a családjában, közvetlen környezetében súlyosan beteg, a koronavírus miatt kórházi ellátást igénylő személy. Ami viszont még megdöbbentőbb, hogy közel minden 10. magyar már valamely hozzátartozóját vagy ismerősét el is veszítette a járvány miatt. Ez a szám pedig a jelenlegi felfutás miatt sajnos várhatóan jelentősen növekedni fog. 

Az aktív online népesség közel fele még mindig nem szeretne oltást kapni 

A lakosság 34%-a regisztrált már oltásra, további 21% pedig tervez. A 18-64 évesek 6%-a már meg is kapta az oltást a kutatás időpontjáig, ami kb. 300-400.000 főt jelent. (Fontos azonban, hogy ez a szám a február végi állapotot tükrözi és azóta a beoltottak száma ennek többszörösére nőtt). Ezzel szemben még mindig nagyon magas az oltással kapcsolatban szkeptikusok aránya: az aktív lakosság közel fele (45%) nem regisztrált és nem is tervezi beoltatni magát. Ötből egy elutasító viszont regisztrálna, ha kiválaszthatná, melyik vakcinát kapja meg. 

Optimizmusra ad okot azonban, hogy a nemzetközi tapasztalatok az oltakozási kedv növekedését mutatják, és ez remélhetőleg Magyarországon is hasonlóan alakul majd. 

Kb. 2 millióan választanák a Pfizer/BioNTech vakcináját 

A Pfizer/BioNTech vakcinája kiemelkedik az oltások közül, ezt az aktív, online népesség 37%-a ezt preferálja. A Pfizert – jelentős lemaradással – a Moderna (14%) és az Oxford/AstraZeneca (11%) vakcinák követik. A legkisebb arányban a Gamelaja (Szuptnyik–V) (8%) és a Sinopharm (3%) oltásokat választanák az emberek, annak ellenére, hogy ezen oltóanyagokkal kapcsolatban egyértelmű kísérletek történtek a bizalom növelésére (éppen ezért elképzelhető, hogy az adatfelvétel lezárása óta növekedhetett az általános bizalom). A megkérdezettek csupán 16%-a fogadná el bármelyik oltást, pedig a hivatalos források szerint minden vakcina jó vakcina és bármelyik jobb, mint maga a vírus. A válaszadók több, mint harmada (36%) azonban egyik, jelenleg Magyarországon forgalomban lévő vakcinával sem szeretné beoltatni magát. 

Négyből három ember életkörülményei változtak a vírus hatására 

A válaszadók háromnegyedét érintette valamilyen szempontból a járvány. Nekik legnagyobb arányban a családi és baráti kapcsolataikra (58%) volt hatással. Az érintettek kb. felének változtak a koronavírus-járvány következtében az anyagi körülményei és/vagy a munkahelyi adottságai, egészségügyi szempontból pedig a lakosság negyedét érintette a vírus. 

A járvány következtében a válaszadók 13%-a hagyta ott korábbi munkahelyét, 44%-nak pedig a végzett munka mennyisége vagy a munkaköre változott. 

Kb. minden második aktív korú magyarnak (53%) volt hatással a bevételeire a koronavírus-járvány, ők többnyire kisebb vagy nagyobb mértékű bevételcsökkenést tapasztaltak (45%). 

Fokozatos, az egészségügyi szakértők véleményétől függő nyitásra van igény 

Az aktív online népesség kétharmada (65%) ért egyet azzal, hogy fokozatosan kell elkezdeni az enyhítéseket, nem szabad egyből eltörölni minden korlátozást. A válaszadók 57%-a továbbá az egészségügyi szakértők véleményére (is) alapozna, vagyis csak akkor kellene elkezdeni szerintük a nyitást, ha a szakértők biztonságosnak ítélik meg a helyzetet. 

A jelenlegi hivatalos kommunikáció szerint az oltakozástól kellene függővé tenni a nyitást, azonban ezzel csak alig egyharmaduk (31%) ért egyet. Négyből egy ember véleménye szerint ezeket a korlátozásokat be sem kellett volna vezetni. 

A megkérdezettek 23%-a összességében sikeresnek ítéli meg a járványkezelést, 41%-nak vegyesek az érzelmei. Sikertelennek minden harmadik válaszadó gondolja a járványkezelést. 

A legsürgetőbb az orvosi vizsgálatokat érintő korlátozások eltörlése  

A bevezetett korlátozások közül a válaszadók négyötöde (81%) szerint a legsürgetőbb az orvosi vizsgálatok visszaállítása lenne. Az aktív korú internetezők több, mint fele (56%) tartja sürgősnek az éttermek és vendéglátóhelyek kinyitásának engedélyezését, mivel ezen korlátozások miatt köztudottan rengeteg embernek csökkentek vagy szűntek meg a bevételei. Közel minden második válaszadó sürgősnek érzi az iskolákban az online oktatásról a jelenlétire való visszaállást (48%), a boltok kötelező 7 órai bezárásának feloldását (47%), valamint a kijárási tilalom eltörlését (47%) is.  

A várva várt, koronavírus utáni élet 

Az utóbbi egy évben számos új szokás az életünk részévé vált. De mit fogunk ezek közül hosszú távon is megőrizni, amikor már elmúlt a veszély? A felnőtt internetezők közel kétharmada továbbra is ragaszkodna a gyakoribb kézmosáshoz (62%), fele a vitamindús táplálkozást tartaná meg (50%), és közel ugyanennyien tervezik a járvány után is használni a kézfertőtlenítő szereket (48%). Ugyanakkor a lakosság 14%-a egy újonnan felvett szokását sem szeretné megtartani, amikor végre eltörlik a korlátozásokat. 

Optimista nyári tervek 

Az aktív korú internetezők több, mint fele tervez belföldi nyaralást idén nyáron, ők többnyire néhány napra, akár egy hétre is elmennének. Minden ötödik válaszadó pedig külföldi utat (is) tervez, ők legnagyobb arányban az egyhetes nyaralást preferálnák. A válaszadók kb. 28%-a egyáltalán nem tervez nyaralást idén. 

A COVID politikai vonatkozásai 

Az elmúlt időszakban több alkalommal is megtapasztaltuk, hogy a koronavírus-járvány a politikai viták középpontjába került. Jól visszatükrözi mindezt, hogy a járvánnyal kapcsolatos kérdések megítélése nagyon sok ponton függ a politikai szimpátiától. Azok, akik regisztráltak már az oltásra, ők általában véve politikailag is aktívabbak, amit az is jól mutat, hogy 5-ből legalább 4 oltásra regisztrált elmenne szavazni, ha most hétvégén lennének a választások. A vakcinapreferenciáknál élesen elkülönülnek a kormánypárti és az ellenzéki összefogásra szavazók: míg a Pfizer, Moderna és AstraZeneca vakcinákra vágyók inkább az ellenzéki összefogásra, a Szputnyik-V és a Sinopharm  oltásokat támogatók inkább a kormánypártra szavaznának. A járványkezelés sikerességének megítélése alapvetően összefügg a politikai nézetekkel: a kormánypártiak több, mint fele sikeresnek, az ellenzéki összefogás mellett állók kétharmada pedig sikertelennek gondolja a járványkezelést.