Orosz – ukrán konfliktus: a magyarok többsége elítéli Oroszország ukrajnai katonai akcióját és szeretne kimaradni a fegyveres konfliktusból

Feburár 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát, ami azonnal a nemzetközi figyelem fókuszába került. A fegyveres konfliktus azóta is tart, amelynek negatív gazdasági hatásai már Magyarországon is érezhetőek. Mivel Ukrajna Magyarországgal szomszédos ország, hazánk számára nem csak a háború miatti gazdasági nehézségek, hanem a harcok földrajzi értelemben vett közelsége is ijesztően hathat.

Márciusi omnibusz kutatásunk keretein belül megkérdeztük a gazdaságilag aktív korú, felnőtt (18-64 évesek) lakosságot, hogy mit gondol a szomszédunkban zajló háborúról.

Az eredmények alapján kijelenthető, hogy a megkérdezettek több, mint fele (51%) negatívan értékeli, azaz elítéli az orosz katonai beavatkozást, egynegyedük (25%) pedig semleges álláspontot képvisel. Emellett 16 százalékuk szerint valamilyen mértékben jogos lépésről van szó, míg a válaszadók 8 százaléka nem tud állást foglalni a kérdésben. A konfliktust elítélők aránya kiugróan magas (csaknem kétharmados) az 55 év fölöttiek, a fővárosiak és a diplomások körében.

Elmondható, hogy 10-ből 9 válaszadó valamilyen rendszerességgel figyelemmel kíséri a szomszédunkban zajló háború eseményeit. Jellemzően minél inkább elítéli valaki az orosz támadást, annál gyakrabban tájékozódik a témában. Alig 9 százalékos az aránya azoknak, akik nem keresik az Ukrajnában zajló eseményekről szóló híradásokat. Legtöbben (93%) online hírportálokról, de sokan vannak azok is, akik TV adók híreiből tájékozódnak a fegyveres konfliktusról (82%). A megkérdezettek több, mint háromnegyede (78%) ismerősökön keresztül is informálódik, azaz a hétköznapi beszélgetések egyik vezető témája is a konfliktus.

A válaszadók egynegyede őszintén bevallja, hogy neki magának nincs lehetősége támogatást nyújtani a menekülteknek. A megkérdezettek egyharmada valamilyen formában anyagi támogatást nyújtana a segítő szervezeteknek (SMS-en, emelt díjas telefonszámon keresztül, átutalással vagy akár készpénzzel). Másik bő egyharmaduk tárgyi adományokkal, ruhákkal, tartós élelmiszerekkel is segítené a bajba jutott embereket. Saját otthonában vagy egyéb ingatlanában szállást csak a megkérdezettek 7 százaléka tudna biztosítani, közülük is a legnagyobb arányban a fiatal (18-24 éves) korosztály tagjai. 10 százaléknyi az aránya azoknak, akik önkéntes munkát is vállalnának fogadópontokon, további 10 százalék pedig egyéb módon segítene (szállítás saját gépjárművel stb.).

Magyarország szerepvállalását illetően a válaszadók közel fele (45%) gondolja úgy, hogy a civil lakosságnak szóló segélyeket kellene küldenünk Ukrajnába, további 38 százalék szerint a menekültek teljeskörű ellátását is biztosítani kell hazánkban. Mindkét fent említett alcsoportban kiemelkedően magas az 55-64 évesek, illetve a budapestiek aránya, míg a legkevésbé a 18-24 éves korosztály tagjai tartják szükségesnek az ilyen formákban történő segítségnyújtást. A megkérdezettek bő egynegyedének az a véleménye, hogy semmilyen módon nem kellene részt vennünk a konfliktusban. Passzív, védelmi célú katonai alkalmazású eszközök Ukrajnába küldését az adatközlők 17 százaléka támogatná, további 8 százalékuk szerint pedig aktív, támadó célú katonai alkalmazású eszközökkel is segítenünk kellene keleti szomszédunkat. Emellett 9 százalékuk gondolja úgy, hogy Magyarországnak a NATO döntése alapján, a katonai szövetség kötelékében katonákat, harcoló alakulatokat is Ukrajnába kellene vezényelnie és mindössze 3 százalékuk szerint kellene ugyanezt tennünk saját elhatározásból. Akik szerint katonai eszközöket, illetve a NATO döntése alapján katonákat kellene küldenünk Ukrajnának, azoknak a nagyobb része ellenzéki szavazó, illetve a fővárosban él, legkevésbé pedig a nők szeretnék, ha ilyen módon avatkoznánk be a háború alakulásába.

Az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági szankciók kérdése rendkívüli módon megosztja a válaszadókat, legalább annyian értenek egyet velük, mint ahányan elutasítják a büntetőintézkedésekkel. Az ellenzéki összefogás szavazóinak csaknem fele teljes mértékben, közel kétharmada pedig valamilyen mértékben egyetért a szankciókkal. A válaszadók fele nem ért egyet azokkal a javaslatokkal és kezdeményezésekkel, amelyek olyan Oroszország elleni szaknciók beveztését helyezik kilátásba, amelyek a magyar gazdaságot és lakosságot is hátrányosan érintenék. Itt is az tapasztalható, hogy az ellenzéki szavazók közül jóval többen támogatják a Magyarországot is hátrányosan érintő szankciók alkalmazását, a kormánypárti szimpatizánsok köreiben viszont azoknak kiugróan magas az aránya (csaknem háromnegyednyi), akik ellenzik az ilyen jellegű javaslatokat.

A válaszadók 61 százaléka egyetért a kormány azon döntésével, amely nem engedélyezi a Magyarország területén keresztül történő fegyverszállításokat Ukrajnába. A megkérdezettek mindössze 15 százaléka nem ért egyet ezzel a határozattal. Különbség tapasztalható a két nem képviselői között is, a hölgyek rendre óvatosabbak és több aggodalomról árulkodó véleményt képviselnek. Pártszimpátia mentén is erőteljes eltérések láthatóak, hiszen a kormány döntését ellenzők között erősen felül vannak reprezentálva az ellenzéki szavazók.

A megkérdezettek 43 százaléka gondolja úgy, hogy a háború miatt Magyarországon meghozott biztonsági intézkedések hatékonyak és bíznak abban, hogy szavatolni lehet hazánk biztonságát. A válaszadóknak mindössze 17 százaléka gondolja úgy, hogy nem lehet garantálni Magyarország békéjének megőrzését. A magasabb iskolai végzettségűek, a Fidesz-KDNP szavazók és a jobb anyagi körülmények között élők inkább bizakodóak ebben a tekintetben.

A gazdaságilag aktív korú népesség relatív többsége (46%) gondolja úgy, hogy részben az ukrán politikai vezetőknek is van felelőssége a konfliktus kialakulásában. A válaszadók mintegy harmada (35%) tart attól, hogy ha most nem sikerül megállítani az oroszokat, a későbbiekben más országokat is fenyegetni fognak.

Közel kétharmados (61%) többségben vannak azok, akik nem értenek egyet azzal az állítással, hogy minden eszközzel segítenünk kell Ukrajnát, még ha ez Magyarország biztonságának kockáztatásával is jár. 11 százalék számára ugyanakkor elfogadható opció lenne ez a kockázat. A válaszadók több, mint egyharmada (36%) gondolja úgy, hogy Magyarország NATO-tagsága garanciát jelent hazánk biztonságára, negyedük szerint azonban a NATO-tagságunk sem szavatolja hazánk biztonságát.

A válaszadók 59 százaléka szerint hónapokig vagy akár évekig is elhúzódhat a konfliktus és csak alig 23 százalékuk szerint érhet véget heteken vagy akár napokon belül.

Összességében tehát kijelenthető, hogy a többség nem bízik a konfliktus gyors lezárásában, és még ennél is többen szeretnék Magyarországot távol tartani a háborútól. Az ezzel ellentétes szemléletmód legnagyobb arányban az ellenzéki összefogás szavazóira jellemző, vélhetőleg az ellenzéki vezetők megszólalásai, üzenetei az ő köreikben találtak a leginkább meghallgatásra.