A 2022 évi országgyűlési választások visszhangja a közvéleményben

Az április végén lebonyolított kutatásunkban a megkérdezett magyar állampolgárok 80 százaléka állította azt, hogy részt vett az április 3-án megrendezett országgyűlési választáson. A választásokon a részvételi arány valójában 70,2 százalék volt.

Ennek az eltérésnek nem elsődleges oka az, hogy a mintában nem szerepeltek a 64 évesnél idősebbek és a gazdaságilag inaktívak. Sokkal inkább az a sok évtizedes megfigyelés áll mögötte, hogy utólag mindig többen állítják azt, hogy elmentek szavazni, mind ahányan ténylegesen részt vettek a választásokon. Az emberek érzékelik a választási részvétellel kapcsolatos társadalmi elvárást és azt is tudják, hogy a többség elment szavazni. Ezért aztán jó néhányan utólag azt állítják, hogy részt vettek a választásokon, miközben valójában nem mentek el.

A 45 évesnél idősebbek lényegesen magasabb arányban mondták, hogy elmentek választani (86%), mint a 25 év alattiak (71%). Ez egybevág azzal a hosszú távú tapasztalattal, hogy a fiatalok választási aktivitása jelentősen elmarad a középkorúakétól és az idősebbekétől. A felsőfokú végzettségűeknek már 88 százaléka mondta, hogy április 3-án ott volt az urnáknál, a középfokú végzettségűeknél 80 százalék, míg a szakmunkás és ennél alacsonyabb végzettségűeknél viszont csak 75 százalék nyilatkozott így.

Mikor döntöttek?

A kérdésre érdemben válaszolók háromnegyede (75%) már hónapokkal a választások napja előtt eldöntötte, kire fog szavazni. A választások napját megelőző 1-2 hónapban, azaz a kampányidőszakban, 12 százalék döntött, míg 8 százalék a választásokat megelőző egy hét folyamán, 5 százalék pedig csak a választások napján döntötte el, hogy kire szavaz.

Azok közül, akik végül a Fideszre szavaztak, 19 százalék határozta el magát a tágabban vett kampányidőszakban, azaz a választások napja előtti 1-2 hónapon belül. Az ellenzéki Egységben Magyarországért pártszövetség választóinak 16 százaléka döntött ebben az időszakban.

A Fidesz-KDNP támogatóinak 81 százaléka, az ellenzéki hatpárti szövetség szavazóinak pedig 84 százaléka már jóval a kampány előtt eldöntötte, hogy kire adja voksát. Azaz a nagyobb pártok és pártszövetségek már a kampány előtt megszerezték szavazók több mint négyötödét.

Adataink alapján a Fidesz-KDNP nagyjából 550 ezer szavazót szerezhetett a kampányidőszakban, míg az ellenzéki pártszövetség csak 320 ezer szavazót tudott ugyanebben az időszakban magához vonzani.

A kisebb pártok szavazói közül (beleértve a Mi Hazánk Mozgalom és a Kétfarkú Kutyapárt támogatóit is) viszont 48 százalék csak a kampány alatt döntötte el azt, hogy az adott pártra szavaz. Ezen pártok végső támogatóinak csak 52 százaléka volt már a kampány előtt is biztos a pártválasztásában.

Ezek az adatok azt mutatják, hogy a kampányidőszak kedvez annak, hogy a kisebb pártok is „láthatóvá váljanak” a potenciális szavazóik számára. Az is valószínű, hogy a kisebb pártok szavazói körében nagyobb arányt képviselnek azok az impulzus-szavazók, akik csak az utolsó órákban vagy éppen az utolsó percben döntenek.

Mi befolyásolta a döntést?

Azoktól, akik a választásokat megelőző 1-2 hónapban vagy ennél is később döntötték el, hogy kire szavaznak, arról is érdeklődtünk, hogy a mi befolyásolta őket abban, hogy melyik pártra, pártszövetségre adták le voksukat.

Ezen választópolgárok 43 százaléka úgy nyilatkozott, hogy őket bizony nem befolyásolta semmi, teljesen önálló döntést hoztak. Az ellenzéki összefogásra szavazóknak már több mint a fele (52%), míg a Fidesz szavazóinak csak alig több mint egyharmada (35%) mondta ezt.

A hatpárti ellenzéki összefogás támogatói a Fidesz-KDNP szavazóinál lényegesen nagyobb arányban mondták egyúttal azt is, hogy családtagok, barátok ismerősök véleménye nagymértékben befolyásolta őket pártválasztásukban. Az ellenzéki összefogás híveinek 23 százaléka, míg a Fidesz támogatóinak csak 2 százaléka jelölte meg ezt fontos tényezőnek.

A Fidesz szavazóit az ellenzéki összefogás szavazóinál lényegesen magasabb arányban befolyásolták végső pártválasztásukban a pártok és jelöltek bel- és külpolitikával, valamint az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos kijelentései, illetve ígéretei.

A pártoknak és jelölteknek az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos álláspontját, illetve kommunikációját a Fideszre szavazók 27 százaléka jelölte meg, mint a döntését jelentősen befolyásoló tényezőt. Az ellenzéki összefogást támogatóknál ez az arány csak 15 százalék volt.

A járványhelyzettel kapcsolatos álláspontok, kijelentések a kormánypárti és ellenzéki szavazóknak is egyaránt csak 10-11 százalékát befolyásolták a szavazást megelőzően. Ez alól egyetlen kivétel a Mi Hazánk szavazótábora.

A Mi hazánk mozgalom szavazóinak már 26 százaléka jelölte meg a pártok Covid-járvánnyal kapcsolatos kommunikációját, mint olyan szempontot, amely a döntésére jelentős mértékben hatott.

A hatpárti ellenzéki összefogás szavazóit megkérdeztük arról is, hogy ha az összefogás pártjai külön-külön indultak volna a választáson, akkor melyik pártra adták volna a voksukat. Az általunk vizsgált 18-64 éves, gazdaságilag aktív szavazók körében a Demokratikus Koalíció és a Momentum fej-fej mellett képezte a hatpárti összefogás vezető erejét és némileg lemaradva a Jobbik volt a harmadik legerősebb erő. Az összefogásban részt vevő másik három párt még az ellenzéki összefogás szavazótáborán belül is csak egyenként 2-6 százalékot képviselt.

Milyen eredményre számítottak az emberek?

A választáson résztvevők 18 százaléka mondta azt, hogy már a választások előtt is a Fidesz újabb kétharmados parlamenti többségére számított. A választók fele mondta utólag azt, hogy Fidesz győzelmet várt ugyan, de nem kétharmados aránnyal. Visszatekintve, a választók mindössze 17 százaléka számított a Fidesz vereségére április 3-án. A megkérdezettek 14 százaléka nem tudott vagy nem akart a kérdésre válaszolni.

Az április 3-i választáson a Fideszre szavazók közül már 37 százalék állította, hogy ismételten Fidesz-kétharmadra számított. A Fidesz-KDNP támogatói közül alig 1 százalék kalkulált a párt vereségével. Ugyanakkor az ellenzéki összefogás szavazóinak csaknem fele (49%) azt állítja, hogy már a választások előtt is a Fidesz győzelmére számított. Kétharmados győzelemre azonban csak 6 százalékuk gondolt.

Az ellenzéki koalíció győzelmére az összes szavazópolgár 23 százaléka számított a választást megelőzően, 49 százalékuk ellenben az ellenzék vereségét tartotta valószínűnek már a szavazást megelőzően is.

A Fidesz szavazóinak mindössze 15 százaléka kalkulált azzal, hogy a hatpárti ellenzéki összefogás akár győzhet is a választásokon. Az ellenzéki szavazók 86 százaléka viszont az összefogás győzelmét várta.

A hatpárti ellenzéki pártszövetség szavazóinak 40 százaléka fölényes, 10 százalékuk pedig egyenesen kétharmados ellenzéki győzelemre számított április 3-án.  

A Mi Hazánk mozgalom parlamentbe jutásához a megkérdezettek 22 százaléka alapvetően pozitívan viszonyul, 26 százalék ellenben negatívan értékeli a párt bekerülését a törvényhozásba. A többiek semleges véleményt formáltak, vagy nem nyilatkoztak a kérdésben.

A hatpárti ellenzéki összefogás szavazóinak már a fele értékeli egyértelműen negatívan a Mi Hazánk bejutását a parlamentbe, a Fidesz szavazók körében ez az arány 26 százalékos, azaz az ő körükben is magasabb, mint az átlag.

Elégedettek és elégedetlenek

Nem különösebben meglepő módon az ellenzéki összefogásra szavazók 89 százaléka mondta azt, hogy elégedetlen a választások eredményeivel. Ugyanakkor a Fidesz szavazóinak 54 százaléka elégedettségének adott a hangot.

A Fidesz szavazótábor azon részének, amely nem elégedett a választási eredményekkel, csaknem kétharmada (62%) nem számított arra, hogy a Fidesz újra kétharmadot szerez. A Fidesz táboron belül mutatkozó eredményekkel kapcsolatos elégedetlenség egyik oka tehát feltehetőleg az, hogy a Fidesz szavazók egy része ugyan Fidesz győzelmet akart (nyilván ezért szavaztak a Fideszre), de újabb kétharmad nélkül. Arányuk a Fidesz-KDNP teljes szavazótáborában valamivel több, mint egyharmados.

A népszavazás

Az ország történetében most előszőr fordult elő, hogy az országgyűlési választással egy napon népszavazást is tartottak. Az általunk megkérdezett 18-64 év közötti gazdaságilag aktív népesség 75%-a mondta azt, hogy szavazott az úgynevezett gyermekvédelmi népszavazáson.

A legmagasabb, 82 százalékos részételi arányt az 55 évesnél idősebbek körében detektáltuk. Ugyanakkor a 35 év alattiak körében csak 66 százalék volt a részvételüket jelzők aránya. A felsőfokú végzettségűeknek saját bevallásuk szerint 85 százaléka, ezzel szemben a legfeljebb szakmunkás végzettségűeknek mindössze 67 százaléka vett részt a népszavazáson.

Az országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP-re szavazók és a hatpárti ellenzéki összefogásra voksolók között nem mutatkozott lényeges különbség abban, hogy voksoltak-e a népszavazáson: mindkét tábor 94-95 százaléka leadta szavazatát a népszavazási kérdésekre is.

Az ellenzéki összefogás szavazóinak 82 százaléka előzetesen is a népszavazás érvénytelenségére számított, ellenben a Fidesz-KDNP táborának 60 százaléka gondolta a népszavazást megelőzően úgy, hogy a népszavazás érvényes lesz, mégpedig a „nem” válaszok győzelmével.

Azzal, hogy a népszavazás érvénytelenül végződött, a hatpárti ellenzéki szövetség szavazótáborának 70 százaléka inkább elégedett. Ezzel szemben a Fidesz-KDNP szavazók 65 százaléka inkább elégedetlen az érvénytelen eredménnyel.

Összességében a népszavazáson résztvevők 33 százaléka elégedett a népszavazás érvénytelenségével, 41 százalék ellenben elégedetlen ezzel a végkimenetellel.