A hazai online népesség borfogyasztása: mennyire vagyunk boros nemzet?

Januári online omnibusz kutatásunkban készítettünk egy rövid felmérést a magyarok borfogyasztási és – vásárlási szokásairól. Megvizsgáltuk, kik, milyen gyakorisággal és milyen bort fogyasztanak, honnan szerzik be a bort, hol vásárolnak legszívesebben és mennyi pénzt költenek egy üveg borra, valamint milyen bormárkákat ismernek. Az 1000 fős kutatásunk a 18-64 éves, online népességet reprezentálja, – kor, nem, régió, településtípus és iskolai végzettség tekintetében. Cikkünkben vizsgálatunk eredményeibe mutatunk egy kis betekintést.

10-ből 8 magyar borozik

A gazdaságilag aktív korú online népesség (a továbbiakban mindvégig rájuk vonatkoznak következtetéseink) 81 %-a fogyaszt valamilyen rendszerességgel bort, – igaz az emberek  negyede-ötöde csak ritkán, évente egy-két alkalommal szokott bort inni. Az online népesség körében a 25-34 évesek között a legelterjedtebb a borfogyasztás, az ebbe a korosztályba tartozók 89%-a szokott valamilyen rendszerességgel bort inni.

A borfogyasztás a különböző demográfiai csoportokban eltérő népszerűségnek örvend. Azok, akik szívesebben isznak bort, jellemzően inkább városban/fővárosban élnek, felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, jómódúak és aktív szellemi dolgozók. Ezzel szemben az átlagnál kevésbé preferálják a borfogyasztást a falun élők, az alap-vagy középfokú végzettségűek, az anyagi gondokkal küzdők és a munkanélküliek.

A vörösbor a kedvenc

Vörösbort az aktív korú online népesség 60%-a, fehéret 52%-a, rozét pedig 49%-a iszik legalább időnként.

Na de lássuk, ki melyik borfajtát részesíti előnyben!

A legfiatalabb borfogyasztók a legnagyobb rozékedvelők is egyben, ez a tanulók kedvenc bora. A fehérbor a fiatal, felsőfokú végzettséggel rendelkező és már aktív szellemi dolgozó férfiakhoz passzol leginkább, akik városban vagy a fővárosban élnek és jómódúak. A vörösbort pedig az idősebb korosztályok preferálják, ez pl. nyugdíjasok kedvenc bora.

A fogyasztók által legnagyobb arányban elutasított bor a félszáraz fajta, 10-ből 7 fő csak nagyon ritkán, vagy sohasem iszik ilyet. Még az átlagnál is népszerűtlenebb ez a borfajta a nők és a rossz anyagi körülmények között élők körében.

Szinte lehetetlen elkerülni

Az aktív korú online népesség tagjainak csak egyötödéről mondható el, hogy soha sem fogyaszt bort, de még e csoport tagjainak egyharmadával is elő szokott fordulni, hogy bort vásárol. Összességében tehát a vizsgált online népesség 87%-a kerül többé-kevésbé rendszeres kapcsolatba a borokkal, – fogyasztás és/vagy vásárlás útján.

Akik vásárolnak borokat, általában boltban vagy áruházban szerzik be azt. Ez alapján úgy tűnik, hogy a borvásárlás nem önálló tevékenységként jelenik meg, hanem összekötve egyéb, háztartási bevásárlásokkal. A borvásárlók 88%-a vásárol bort hiper-és szupermarketekben valamilyen gyakorisággal, ezt követik a diszkontáruházláncok 78%-kal. Kisboltokban és szakboltokban, vinotékákban a borvásárlók valamivel több, mint a fele szokott vásárolni legalább elvétve.

Az online népesség gazdaságilag aktív korú tagjai átlagosan 1334 Ft-ért vesznek egy üveg bort

A borvásárlók 43%-a általában 500 és 1000 Ft között költ egy üveg (0,75l) borra. Az egy főre eső átlagos költés azonban ennél magasabb, 1334 Ft. A legnagyobb összeget – korcsoportok szerint – a 18-24 és a 25-34 évesek költik el egy vásárlás alkalmával borra, átlagosan több, mint 1500 Ft-ot. Éles különbség látszik a tanulók és a nyugdíjasok borra történő áltagos kiadása között: míg a tanulók átlagosan 1630 Ft-ért vásárolnak egy üveggel, a nyugdíjasok 1072 Ft-ért. Az átlagnál magasabb egy üvegre borra fordított kiadás jellemző a felsőfokú végzettségűekre, a vásárlásban a szakboltokat, vinotékákat előnyben részesítőkre és a jómódúakra is, a leggyakoribb borfogyasztók és a kevésbé jó anyagi helyzetben élők pedig az átlagnál kevesebbet költenek egy-egy üveg borra.

Származási hely és bortípus, mint márka?

A spontán és támogatott márkaismertségre adott válaszok legfontosabb tanulsága, hogy a konkrét márka, a bortípus/-fajta és a származási hely keveredik az emberek fejében, az általuk ismert bormárkákra vonatkozóan egyenlő arányban említették ezeket a megjelöléseket. A megkérdezettek csupán 47%-a tudott konkrét bormárkát említeni, míg negyedük semmit sem tudott felidézni.

A 25-34 évesek az átlagnál nagyobb arányban tudtak konkrét bormárkákat azonosítani, míg az idősebbek (55-64 évesek) kevésbé, ők inkább borfajtákat és régiókat említettek.

Konkrét bormárkákat átlagnál nagyobb arányban tudtak felidézni: a fővárosiak, a felsőfokú végzettségűek, akik jellemzően boltból, áruházból szerzik be a bort, illetve az aktív szellemi dolgozók, GYES-en, GYED-en lévők, a jómódúak – tehát az inkább tudatosabban választó, ínyenc borfogyasztók. Ezzel szemben, akik pincétől/termelőtől szerzik be leggyakrabban a borokat, ők inkább borfajtákat említettek, a nyugdíjasok pedig magas arányban említettek régiókat.

A támogatott márkaismertség kérdés alapján a TOP3 legismertebb bormárka a Varga, a Lovassy és a Bock – ezeket a magyarok több, mint 40%-a ismeri. A dobogós helyek csak a 18-24 éves korosztály esetében térnek el némiképp: e korcsoportban a Lovassy és a Nyakas legnagyobb arányban ismert bormárka, de a Vargát is sokan ismerik.

Azok, akik az ellenzéki összefogásra szavaznának, borosabbak a kormánypártiaknál

Érdekesség, hogy – bár alapvetően nincs nagy eltérés az egyes politikai meggyőződésű emberek között a borfogyasztást tekintve, nagyon hasonlóak a szokásaik – úgy tűnik a potenciálisan az ellenzéki összefogásra szavazók nagyobb borfogyasztók: gyakrabban boroznak, jobban kedvelik a rozét és nagyobb arányban tudnak konkrét bormárkákat is felsorolni. Ennek hátterében azonban valószínűsíthetően nem a borhoz kapcsolódó eltérő attitűd, sokkal inkább – ezen túlmutatóan – az egyes pártok támogatói összetételének különbözőségei húzódnak meg.