A közvélemény meghatározó többsége támogatja a pedagógusok bérkövetelését, a Fidesz szavazók körében azonban ez némileg másképp van.

A KutatóCentrum az Index megbízásából online felmérést készített 2022 szeptember végén és október elején a 18–64 év közötti, gazdaságilag aktív online népesség köréből kiválasztott 1000 fős reprezentatív mintán a pedagógusok bérköveteléseiről és az úgynevezett polgári engedettlenségükről.

Az aktív korú magyar felnőttek 61 százaléka szerint a közoktatás helyzete a legfontosabb megoldandó társadalmi problémák közé tartozik. Ezzel ellentétesen mindössze 24 százalék vélekedik, akik szerint a közoktatás nem tartozik a legfontosabb problémák közé, mert számos ennél sokkal fontosabb megoldandó probléma is van. (A többiek nem tudtak, vagy nem akartak választ adni erre a kérdésre.) Az átlagosnál nagyobb arányban sorolják a közoktatás helyzetét a legfontosabb társadalmi problémák közé a fővárosiak (72%) és a felsőfokú végzettségűek (76%).

A közoktatás és a pedagógusbérek körüli polémia az utóbbi időben jelentős mértékben átpolitizálódott. Az ellenzék és az ellenzékhez közel álló sajtó igyekszik napirenden tartani a közoktatás problémáit, ezen belül a pedagógusbérek ügyét. Mindennek hatása megjelenik a véleményekben is.

A parlamenti ellenzéki pártok támogatóinak (beleértve a Mi hazánk Mozgalom szavazóit is) 76 százaléka, a Fidesz szavazóknak ellenben csak 51 százaléka sorolja a legfontosabb megoldandó társadalmi problémák közé a közoktatás helyzetét.

A Fidesz szavazótáborában (akik jelenleg az aktív korú társadalom kicsit kevesebb, mint egynegyedét alkotják) 40 százalék gondolja úgy, hogy a közoktatás ügye nem tartozik a legfontosabb magyarországi társadalmi problémák közé. Ez kétszer akkora arány, mint az aktív korú társadalom maradék háromnegyedébe tartozók körében, ahol csak 20 százalék vélekedik így.

A megkérdezettek 42 százaléka rendszeresen vagy viszonylag gyakran követi a pedagógusbérekkel kapcsolatos híreket, eseményeket, 31 százalék csak alkalomszerűen, hébe-hóba, 27 százalék pedig nem követi az ezzel kapcsolatos híradásokat.

A harmincöt év alatti fiatalok az átlagnál lényegesen kevésbé érdeklődnek a pedagógusbérek körüli konfliktus iránt. Mindössze 28 százalékuk követi rendszeresen vagy gyakran az erről szóló híreket. Ugyanakkor az ötvenes-hatvanas korosztályban már 56 százalék ez az arány. A felsőfokú végzettségűek még ennél is magasabb arányban érdeklődnek: 62 százalékuk rendszeresen vagy gyakran követi a bérkonfliktus híreit.

Az aktív korú magyarok 51 százalékának van óvodába járó, vagy közoktatásban tanuló gyermek a családjában, és 29 százalék családjában, közvetlen rokonságában pedig van pedagógus.

Az aktív korú magyar felnőttek 62 százaléka tehát azáltal is érintett a közoktatással kapcsolatos kérdésekben, hogy közoktatási intézménybe járó gyermeke, unokája, vagy éppen pedagógus hozzátartozója van.

Ők természetesen némileg jobban érdeklődnek a pedagógusbérekkel kapcsolatos hírek iránt: a szülők 48 százaléka rendszeresen vagy gyakran követi az ezzel kapcsolatos híradásokat.

Azoktól, akiknek van óvodás vagy iskolás gyermek a családjában, megkérdeztük, hogy összességében mennyire elégedettek azoknak a pedagógusoknak az oktató, nevelő munkájával, akik a családban levő gyermekkel vagy gyermekekkel foglalkoznak az intézményekben. A kérdésre válaszolók 15 százaléka volt összességében inkább elégedetlen a gyermekükkel foglalkozó pedagógusokkal, 52 százalék viszont inkább elégedett volt a pedagógusok munkájával. A többiek vagy semleges választ adtak, vagy nem válaszoltak a kérdésre.

A diplomások nagyobb arányban (60%) voltak elégedettek a gyermekeiket tanító pedagógusokkal, mint az alacsonyabb végzettségűek. Ennek részben az is oka lehet, hogy a diplomás szülők gyermekei feltehetően nagyobb arányban járnak a jobb színvonalú iskolákba.

A 18-64 éves magyarok 56 százaléka úgy ítéli meg, hogy a magyar közoktatás általános színvonala rosszabb, mint a hasonló gazdasági fejlettségű országoké.

A diplomások között már 67 százalék azok aránya, akik szerint a magyar közoktatás általános színvonala rosszabb, mint a hasonló gazdasági fejlettségű országoké. Azon válaszadók 63 százaléka, akiknek a családjában van pedagógus, szintén így vélekedik.

Az igazi törésvonal azonban a politikai preferenciák mentén nyilvánul meg. A kormánypárti szavazóknak csak 36 százaléka véli úgy, hogy a magyar közoktatás általános színvonala elmarad a hasonló gazdasági fejlettségű országokétól. Azok körében, akik nem tartoznak a Fidesz táborába viszont már 61 százaléknak az az álláspontja, hogy a magyar közoktatás általános színvonala rosszabb, mint a hasonló gazdasági fejlettségű országoké.

A megkérdezettek 48 százaléka egyetért azzal az állásponttal, hogy a pedagógusok bérkövetelése teljes mértékben indokolt. Elfogadhatatlanul és megalázóan alacsony a bérük, ezért azonnali pedagógus béremelés szükséges. Ezt az álláspontot a Fidesz támogatóinak csak 24 százaléka osztja, míg a Fidesz táborán kívül állóknak már 54 százaléka így vélekedik (beleértve azokaz is, akiknek nincs támogatott pártjuk, vagy nem szavaznának).

Az aktív korú magyarok 22 százaléka úgy látja, hogy a pedagógusok bére kétségkívül elmaradt a többi szektor bérétől, ezért emelni kellene. De a jelenlegi válságos gazdasági helyzetben a pedagógusoknak türelemmel kell lenniük, mert más, sokkal sürgetőbb és fontosabb problémák miatt erre most nem jut pénz. A kormánypárt táborában 38 százalék, azon kívül azonban csak 17 százalék osztja ezt a véleményt.

A megkérdezettek 14 százaléka véli úgy, hogy a pedagógusok bérkövetelése indokolatlan. Szerintük ugyanis a pedagógusok sokkal kevesebbet dolgoznak, mint mások (például már kora délután véget érnek az órák, van nyári szünet, őszi szünet, téli szünet stb.) ezért nem indokolt a bérkövetelésük. Ezt az álláspontot képviseli a Fidesz szavazók 25 százaléka, a Fideszhez nem kötődőknek azonban mindössze csak 10 százaléka gondolja ezt.

A Fidesz táborában két és félszer többen tartják teljesen indokolatlannak a pedagógus bérek emelését, mint a társadalom többi részében.

A kérdésre érdemben válaszolók kétharmada (67%) egyetért azzal, hogy a pedagógusok nehéz, felelősségteljes és áldozatos munkát végeznek. Ugyancsak közel kétharmad (64%) azt a véleményt is osztja, hogy a magyar pedagógusok igazságtalanul alulfizetettek. Ez utóbbi állásponttal a Fidesz táborán belül csak 46 százalék, azon kívül viszont már 69 százalék azonosul.

A válaszadóink 62 százaléka szerint a pedagógusok jogosan nyúlnak a sztrájk eszközéhez bérkövetelésük miatt, és 54 százalék osztja azt az álláspontot is, hogy a pedagógusoknak joguk van akár polgári engedettlenséggel is magasabb bért követelni.

A kormánypárt támogatóinak 47 százaléka elfogadhatatlannak tartja a polgári engedettlenséget és csak 23 százalék véli úgy, a pedagógusoknak joguk van akár ezt az eszközt is használni. A Fidesz táborán kívüli válaszadók körében ugyanakkor az arányok pont fordítottak: mindössze 14 százalék nem ért egyet a polgári engedettlenséggel, 63 százalék ellenben támogatja azt.

A kutatás terepmunkája még azelőtt elkezdődött, hogy néhány fővárosi pedagógus polgári engedetlenség miatti elbocsátására sor került volna. Ezért az elbocsátások közvélemény általi fogadtatásáról nem tudunk számot adni.

Arról is kikértük válaszadóink véleményét, hogy a magyar kormány álláspontja szerint majd csak akkor lehet a pedagógusok bérét emelni, ha Magyarország megkapja a jelenleg még vitatott Európai Uniós támogatásokat. A Fidesz szavazóinak 47 százaléka úgy véli, hogy a pedagógusoknak türelemmel kellene lennie, mert a költségvetés helyzete jelenleg nem tesz lehetővé béremelést, csak az EU támogatások megérkezésével lehet majd erre mód. Ugyanakkor a Fidesz szavazótáborán kívülieknek csak 16 százaléka osztja ezt az álláspontot. Összességében az összes válaszadó csak kevesebb, mint negyedének (23 százalékának) ez a véleménye.

A kérdésre válaszolók abszolút többsége (55 százaléka) úgy látja, hogy a pedagógus béremelés halaszthatatlan és a magyar kormány feladata, hogy ehhez azonnal előteremtse a költségvetési forrásokat; a magyar kormány nem bújhat az EU háta mögé. Még a Fidesz szavazótáborán belül is 33 százalék osztja ezt a véleményt, a Fidesz táborán kívül pedig már 62 százaléknak ez az álláspontja.

Adataink szerint a 18-64 év közötti aktív korú magyarok meghatározó többsége a pedagógusok pártján áll a magasabb bérekért folytatott küzdelmükben. A megkérdezettek kevesebb mint negyedét alkotó Fidesz-tábor véleménye ugyanakkor markánsan eltér a többségétől. A Fideszes vélemény-buborék torzító hatása is hozzájárulhat ahhoz, hogy az oktatásügy irányítói döntéseikkel eszkalálják és napirenden tartják a konfliktust.