A többség úgy véli, hogy a jelenlegi élelmiszerárak mellett az egészséges táplálkozást, csak a jómódúak engedhetik meg maguknak

A KutatóCentrum az Index megbízásából online felmérést készített 2023 áprilisában a gazdaságilag aktív korú, 18–64 év közötti online népesség köréből kiválasztott 1000 fős reprezentatív mintán arról, miként viszonyulnak a magyarok az egészséges táplálkozáshoz.

Felmérés-sorozatunk áprilisi részében a magyar közvéleménynek az egészséges táplálkozással kapcsolatos álláspontját próbáltuk meg feltárni. A kérdésre érdemben válaszoló 18-64 évesek 12 százaléka azt mondta, hogy őt egyáltalán nem foglalkoztatja az egészséges táplálkozás témája. A férfiaknak 15 százaléka, a nőknek viszont csak 9 százaléka mondta ezt. A legfeljebb nyolc osztályt végzetteknek már csaknem egynegyede (24%) azt mondta, hogy nem érdekli az egészséges táplálkozás témája.

A válaszadók 38 százaléka azt állítja, hogy bár próbál odafigyelni az egészséges táplálkozásra, de ez többnyire nem sikerül neki; 42 százalék viszont úgy tud odafigyelni az egészséges táplálkozásra, hogy ez, állítása szerint, sikerrel is jár. A gazdaságilag aktív korú magyarok 8 százaléka állítja azt, hogy nagyon odafigyel az egészséges táplálkozásra és tudatosan táplálkozik. A budapesti nők körében ez az arány már 15 százalék, a magukat jómódúaknak tartó nők körében pedig már a társadalmi átlagnak több, mint kétszerese: 17 százalék.

Összességében az aktív korúak 56 százaléka úgy véli, hogy egészségesen táplálkozik, 39 százalék ismeri be, hogy nem igazán táplálkozik egészségesen, 5 százalék pedig nem volt hajlandó erre a kérdésre válaszolni.

A falusiaknak 46 százaléka, a fővárosiaknak ellenben csak 32 százaléka ismeri be, hogy nem táplálkozik egészségesen. Azok, akik anyagi gondokról számoltak be a kérdőív egy másik részében, sokkal kisebb arányban táplálkoznak egészségesen, mint mások: 53 százalékuk mondja azt, hogy nem tud egészségesen táplálkozni.

Az aktív korú magyarok 3 százaléka csak egyszer, 19 százaléka pedig kétszer étkezik naponta. A relatív többség, 48 százalék háromszor étkezik naponta, négyszer 20 százalék, ennél többször pedig 10 százalék eszik egy nap.

A 35 évnél fiatalabbakra jellemzőbb, hogy eltérnek a napi három étkezés konvenciójától és ennél ritkábban vagy gyakrabban esznek naponta, a 45 évnél idősebbek között pedig a társadalmi átlagnál gyakoribb, hogy naponta csak kétszer esznek.

Az aktív korú magyaroknak csak alig több, mint a fele, 54 százaléka fogyaszt minden nap meleg ételt, 36 százalék hetente többször, de nem minden nap eszik meleget, 7 százalék csak hétvégén fogyaszt meleg ételt, 3 százalék pedig szinte soha.   

Akik nem esznek minden nap meleg ételt, azok nagyobb részt anyagi szükségből nélkülözik a meleg étel fogyasztását. A magukat jómódúnak tartóknak 62 százaléka fogyaszt minden nap meleg ételt, a magukat nélkülözőnek minősítők körében ez az arány viszont csak 39 százalék. Ugyanakkor van egy olyan réteg is, amely nem anyagi okok miatt nem eszik meleg ételt minden nap, hanem azért, mert életstílusa ezt nem engedi meg.  Még a jómódúak között is van 5 százalék, aki legfeljebb csak hétvégén jut meleg ételhez. (A nélkülözők között ez az arány 14 százalék.)

Az aktív korú magyarok 69 százaléka mondja azt, hogy hetente többször eszik zöldséget (27 százalék azt állítja, hogy naponta), 62 százalék mondja azt, hogy hetente többször fogyaszt gyümölcsöt (29% állítja azt, hogy naponta). Ezeknek a meglehetősen magas számoknak az értékelésekor fontos figyelembe vennünk a kulturális igazodás jelenségét. Az emberek szeretik önmagukat olyannak látni és láttatni, mint aki követi a kulturális és társadalmi normákat. A zöldségekről és gyümölcsökről az emberek tudni vélik, hogy egészségesek. Ezért joggal feltételezzük, hogy néhányan úgy gondolták, hogy az egészséges táplálkozásról szóló kérdőívben illik azt mondani, hogy fogyasztják ezeket, akkor is ha valójában nem. Sajnos nagyon valószínű, hogy a zöldség és gyümölcs fogyasztás valójában nem ennyire elterjedt ma Magyarországon. Ugyancsak a normatív nyomás által motiváltnak tarthatjuk azt is, hogy az aktív korúak 36 százaléka állítja azt, hogy naponta iszik tejet.

Fehér kenyeret, fehér lisztből készült pékárut az emberek 58 százaléka eszik hetente többször, barna kenyeret, illetve teljes kiőrlésű pékárut viszont csak 37 százalék fogyaszt.

A fehér kenyeret nem fogyasztók 61 százaléka azért nem eszik fehér pékárut, mert nem tartja egészségesnek, 13 százalék érzékeny valamely összetevőjére, 10 százalék pedig nem szereti az ízét. A barna, illetve teljes kiőrlésű pékáruktól tartózkodók 48 százaléka arra hivatkozik, hogy nem szereti az ízét, 25 százalék számára pedig túl drágák az ilyen pékáruk.

Milyen gyakran fogyasztja az alábbi élelmiszereket?

Megkérdeztük azt is, hogy mely zöldségeket, illetve, hogy mely gyümölcsöket fogyasztják szívesen a 18-64 éves magyarok. Amint azt a mellékelt infografikákon is nyomon követhetjük, a magyarok kedvenc zöldségei a paradicsom, a krumpli, az uborka és a paprika. A nők a férfiaknál sokkal jobban kedvelik a karfiolt, a brokkolit, a cukkinit és a tököt. A férfiak a babot szeretik sokkal jobban, mint a nők. A legnépszerűbb gyümölcsök a banán, az eper az alma és az őszbarack. A legkevésbé kedvelt gyümölcsök a mangó, a gránátalma és a grapefruit. A nők a meggy és a grapefruit kivételével szinte minden gyümölcsöt jobban kedvelnek a férfiaknál.

A 18-64 évesek 70 százaléka egyetértett azzal, hogy a helyes táplálkozásnak alapvető szerepe van az egészség megőrzésében. Azonban 56 százalék úgy véli, hogy a jelenlegi élelmiszerárak mellett az egészséges táplálkozást, csak a jómódúak engedhetik meg maguknak.

A megkérdezettek 44 százaléka úgy nyilatkozott, hogy az egészséges táplálkozásnak fontos szerepe van az életében, pontosan ugyanilyen arányban mondták azt is, hogy igyekeznek egészségtudatosan vásárolni. Ugyanakkor a 18-64 éves népességnek csak 32 százaléka szokta megnézni az élelmiszerek csomagolásán a feltüntetett energia- és tápanyagértékeket, egyéb összetételi adatokat.

Az aktív korú népesség 38 százaléka mondta azt, hogy mindent összevetve elégedett azzal, amennyire egészségesen tud étkezni. A férfiaknak 41 százaléka, a nőknek ellenben csak 37 százaléka volt ezzel elégedett. A fővárosiaknak 42 százaléka, a falvakban élőknek viszont csak 35 százaléka volt elégedett azzal, hogy mennyire tud egészségesen táplálkozni.

Mindent összevetve a megkérdezettek 41 százaléka volt elégedett az egészségi állapotával. Azok körében, akik igyekeznek odafigyelni az egészséges táplálkozásra, és azt mondták, hogy ez többnyire sikerül is nekik, már 51 százalék volt az egészségi állapotukkal elégedettek aránya, azok között pedig, akik azt mondták, hogy kifejezetten odafigyelve, tudatosan táplálkoznak, már 72 százalék volt ez az arány.

Ez persze nem jelent szükségképpen ok-okozati összefüggést: nem feltétlenül azért érzik magukat egészségesebbnek, mert helyesen táplálkoznak. Nagyon is valószínű, hogy aki tudatosan figyel a helyes táplálkozásra, az egészségével összefüggő többi életmód mozzanatra (pl. rendszeres testmozgás) is tudatosabban és jobban figyel.