Az aktív korú magyarok 57 százaléka szerint a magyar egészségügy helyzete kritikus, az egészségügyi rendszer összeomlóban van

A KutatóCentrum az Index megbízásából online felmérést készített 2023 februárjában a gazdaságilag aktív korú, 18–64 év közötti online népesség köréből kiválasztott 1000 fős reprezentatív mintán arról, hogyan látják az emberek az egészségügy helyzetét.

Az aktív korú magyarok 79 százaléka jelölte meg az egészségügyet nagyon fontos társadalompolitikai problémának idén januárban. Ez azt jelenti, hogy 2023-ra az egészségügy helyzete vált a legfontosabb társadalompolitikai problémává az emberek szemében. Az egészségügy társadalmi fontossága az aktív korú népesség szerint megelőzi még az inflációt, az oktatásügyet, a munkahelyteremtést vagy a korrupció elleni küzdelmet is. Indokolt tehát, hogy a februári kutatásunkban a közvéleménynek az egészségügy problémáiról alkotott véleményét próbáltuk meg körül járni.

Megkértük az aktív korú magyarokat, hogy osztályozzák le, mennyire elégedettek a magyar egészségügyi ellátással. Az iskolai osztályozáshoz hasonló ötfokú skálán az emberek átlagosan „kettes fölé” osztályzatot adtak a magyar egészségügyi ellátásnak (az átlag 2,25 volt).

A legjobb osztályzatokat a legfiatalabbak adták: a 18-24 évesek körében az átlag „kétharmad” volt. Ahogy az egyre idősebb korosztályokat nézzük, folyamatosan romlik az egészségügyi ellátás szubjektív értékelése. Ez azt jelentheti, hogy a szaporodó évek során az ellátó rendszerben szerzett tapasztalatok, élmények nem javítják, hanem rontják a magyar egészségügyi rendszer lakossági értékelését.

Arra a kérdésre, hogy a társadalombiztosítás által finanszírozott állami egészségügyben, vagy a magánegészségügyben számíthat-e jobb ellátásra az ember, az aktív korú magyarok 52 százaléka azt válaszolta, hogy a magánegészségügyben jobb az ellátás, 4 százalék vélte csak úgy, hogy az állami egészségügyben számíthat jobb ellátásra.

A kérdezettek 7 százaléka szerint nincs különbség, 27 százalék azt mondta, hogy ez attól függ, esete válogatja, 10 százalék pedig nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre.

A 18-64 év közötti felnőttek 72 százaléka vett igénybe az elmúlt két évben a társadalombiztosítás által finanszírozott egészségügyi ellátást, például háziorvosnál, szakorvosi rendelőben, vagy kórházban voltak. Értelemszerűen az idősebbek közül sokkal nagyobb arányban vettek igénybe egészségügyi ellátást: a 35 év alattiaknak 57 százaléka, az 55 évnél idősebbeknek viszont már 82 százaléka találkozott az állami egészségügyi ellátó rendszerrel az elmúlt két évben.

Akik az állami egészségügyben vettek igénybe ellátást, azoknak 56 százaléka elégedetlen volt a kapott ellátással, ezen belül 20 százalék nagyon elégedetlen volt. Az elégedettek aránya 41 százalék volt, ezen belül a nagyon elégedetteké mindössze 5 százalék.

Magán egészségügyben a 18-64 év közöttiek 40 százaléka vett igénybe ellátást az elmúlt két évben. A nők a férfiaknál gyakrabban vettek igénybe magán egészségügyi ellátást: 45 százalékuk járt magánorvosnál, a férfiak 34 százalékával szemben. A fővárosban élők 51 százaléka vett igénybe magán egészségügyi ellátást, a falvakban élőknek ellenben csak 33 százaléka.

A magánegészségügyben ellátást igénybe vevőknek csak 23 százaléka volt elégedetlen a kapott ellátással, viszont 75 százalékuk elégedett volt, ezen belül 36 százalék nagyon elégedett.

Azok közül, akik magénegészségügyi szolgáltatást vettek igénybe az elmúlt két évben, 26 százalék azt mondta, hogy a magánegészségügyi szolgáltatások folyamatos drágulása ellenére is ugyanolyan gyakorisággal fog fizetős magán ellátást igénybe venni, mint eddig. Az árak emelkedése miatt 23 százalék ritkítani szándékozik a magánorvosokhoz tett látogatásait, 40 százalék pedig azt mondta, hogy ha tovább emelkednek az árak, csak akkor fog magánellátást igénybe venni, ha nem kap, vagy nem időben kap állami ellátást. Ugyanakkor mindössze 6 százalék mondta azt, hogy az árak emelkedése miatt a jövőben egyáltalán nem fog magánellátást igénybe venni.

Az aktív korú magyarok több, mint kétharmada szerint a magyar egészségügyben jelentős orvoshiány és szakemberhiány van.

A megkérdezettek 66 százaléka személyesen is tapasztalt orvos vagy egészségügyi szakemberhiányt a hazai egészségügyi ellátórendszerben.

A társadalmi észlelés erős szelektivitására rámutató érdekes tény, hogy a Fidesz szimpatizánsainak csak 54 százaléka tapasztalt szakemberhiányt a magyar egészségügyben, míg a társadalom többi része esetében ez az arány már 69 százalék volt.

Azok között, akik tapasztaltak orvos vagy szakemberhiány, 43 százalék számára (neki, vagy közeli hozzátartozójának) komoly problémát okozott az orvos vagy szakember hiány, további 37 százalék mondta azt, hogy volt ugyan ebből probléma, de ez nem volt igazán komoly.

A rendkívül hosszúra nyúlt műtéti várólisták miatt a megkérdezettek 54 százaléka hibáztatta a kormányt, és csak 21 százalék vélekedett úgy, hogy a hosszú várólistákról az orvosok tehetnek.

Megkérdeztük az aktív korú magyarokat, hogy mi a véleményük arról, hogy a Magyar Orvosi Kamara a február 4-i rendkívüli országos küldöttgyűlésén megfogalmazott követelések (a szakdolgozói bérek emelése, a háziorvosi és fogorvosi ellátás megerősítése, a szakellátásban dolgozó orvosok munkafeltételeinek javítása, valamint a kormányzati ciklusokon átívelő Magyar Egészségügyi Stratégia kidolgozása) megvalósításáért a kormánnyal szembeni „rendkívüli nyomásgyakorlást” helyezett kilátásba.

A 18-64 éves magyarok 43 százaléka egyetértett azzal, hogy a Magyar Orvosi Kamara rendkívüli nyomásgyakorlást helyezett kilátásba, 16 % viszont nem értett egyet ezzel az eljárással. Azok aránya, akik azt mondták, hogy egyetértenek is, meg nem is, 22 százalék volt.

A kormánypártok szavazóinak körében 25 százalék volt az orvoskamarával egyetértők aránya, és 33 százalék volt azok aránya, akik nem támogatták az orvoskamara eljárását. A társadalom nem Fideszes részében viszont 48 százalék volt az orvoskamarát támogatók, és csak 12 százalék a rendkívüli nyomásgyakorlás kilátásba helyezését ellenzők aránya.

Azzal a kijelentéssel, hogy az orvoskamara újabb kezdeményezései csak az ellenzék pártpolitikai érdekeit szolgáló hangulatkeltések, a megkérdezettek 19 százaléka értett egyet, 38 százalék ellenben határozottan nem osztotta ezt az álláspontot. A többiek nem tudtak, vagy nem akartak erről a kérdésről véleményt nyilvánítani. A megkérdezés még azelőtt történt, hogy a kormány megszüntette a kötelező orvoskamarai tagságot, tehát az erről a kormányzati lépésről alkotott véleményekről itt most nem tudunk beszámolni.

A 18-64 éves magyarok az iskolai osztályozáshoz hasonló skálán átlagosan kettesre értékelték a magyar kormány egészségüggyel kapcsolatos intézkedéseit (2,1-es átlag). A Fidesz szavazótábora már hármas fölét adott a kormánynak (3,2-as átlag), míg a társadalom nem Fidesz-szavazó része kettesnél is rosszabbra értékelte a kormány egészségüggyel kapcsolatos intézkedéseit (1,8-as átlag).   

A megkérdeztek 60 százaléka úgy vélekedett, hogy a kormány nem látja el megfelelően a feladatát a közegészségügy helyzetének rendezésében, 61 százalék pedig osztja azt az álláspontot, hogy Magyarország kevesebbet költ egészségügyre, mint amennyit az ország fejlettsége indokolna.

A gazdaságilag aktív korúak 55 százaléka szerint a magyarországi egészségügyi rendszer rosszabbul teljesít, mint a hasonló fejlettségű európai országok egészségügyi rendszerei, 57 százalék pedig úgy véli, hogy a magyar egészségügy helyzete kritikus, az egészségügyi rendszer egyenesen összeomlóban van.