Az átoltottság növelése érdekében növelni kell az emberek oltásokba vetett bizalmát
- átoltottság, covid, egészségügy, járvány, koronavírus, oltakozás, oltások, online népesség, vakcina, védettség, védőoltás
Legfrissebb, júniusi omnibusz kutatásunkban a koronavírus elleni oltásokkal foglalkoztunk. Megvizsgáltuk, mennyire bíznak a vakcinában az emberek, melyik koronavírus elleni vakcinát preferálják a leginkább, illetve arra is kíváncsiak voltunk, hogy egy esetleges 3. dózis felvételéhez hogyan viszonyulnának azok, akiket jelenleg már beoltottak. Az elemzés alapjául szolgáló minta a 18-64 éves, aktív, internetező magyar lakosságra reprezentatív kor, nem, régió, településtípus és végzettség szerint.
Még a Pfizerben is kevésbé bíznak az emberek, mint a kötelező védőoltásokban
A Kormányzati Tájékoztatási Központ idén tavasszal tett közzé egy a vakcinák hatásosságát bemutató, később sokak által bírált összehasonlító táblázatot, amely azt volt hivatott alátámasztani, hogy a különböző vakcinák megbízhatósága között jelentős különbségek vannak. A bemutatott eredmények szerint az ún. keleti vakcinák (Sinopharm, Szputnyik-V) is legalább olyan hatásosak és biztonságosak, mint az ún. nyugatiak, – sőt, talán még megbízhatóbbak is. Utóbbiak közül a Pfizer/BioNTech vakcináját tűntette fel leginkább negatívan ez a tájékoztató anyag.
Júniusban elvégzett kutatásunk eredményei azt mutatják, hogy az állítással, miszerint a koronavírus elleni vakcinák között megbízhatóság szempontjából nagy különbségek lehetnek, a hazai internetező felnőttek 40 százaléka egyetért. Azonban a fentebb hivatkozott tájékoztató anyaggal szemben az internetezők egyértelműen a Pfizer vakcináját ítélik a legbiztonságosabbnak (68 százalékuk tartja biztonságosnak ezt a vakcinát). A Pfizert biztonságosságuk megítélése szempontjából a Moderna és a Szputnyik-V vakcinák követik, ezekben a készítményekben az internetezők fele bízik meg, miközben a Janssen, az Oxford/AstraZeneca és a Sinopharm vakcinákról 5-ből csupán 2 felnőtt gondolja azt, hogy biztonságosak.
Általában elmondható, hogy az átlagnál nagyobb arányban bíznak a koronavírus elleni vakcinákban a fővárosban élők, a felsőfokú végzettségűek és a jó anyagi helyzetben élők, valamint az aktív szellemi dolgozók. Emellett a vélemények politikai meghatározottsága is jól látszik az adatokból: a Fidesz-KDNP szavazói körében erősebb a bizalom a Covid-oltásokkal szemben, míg a Jobbik és a Mi Hazánk Mozgalom szavazói körében az átlagnál alacsonyabb.
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a koronavírus vakcinákkal kapcsolatos érzések mennyire vannak összhangban más, régről ismert kötelező védőoltások megítélésével. Éppen ezért válaszadóinkat arról is kérdeztük, mennyire bíznak meg az egyes kisgyermekkorban kötelezően beadandó védőoltásokban (a BCG, a DTP, a kanyaró-mumpsz-rubeola elleni vakcinákban). A koronavírus elleni vakcinákkal ellentétben – melyekben, a legjobb típusok esetében is 10-ből legfeljebb 7 ember bízik – ezekben a kötelező oltásokban sokkal nagyobb arányban bíznak meg az emberek, hiszen 10-ből 9-en pozitív véleményen vannak ebben a kérdésben.
A koronavírus elleni védőoltások elutasításának fő oka a bizalomhiány: az elutasítók kétharmada azért nem kér oltást, mert nem bízik a covid elleni vakcinákban, de csupán 3% vallja magát általában oltásellenesnek, aki mindenféle – nemcsak a covid elleni – oltást ellenez. A válaszadók több, mint fele szerint a koronavírus elleni védőoltások az átlagnál kockázatosabbak, mert a hosszú távú hatások még nem ismertek, több, mint egyharmaduk pedig a fél attól, hogy a koronavírus elleni védőoltás káros lehet az egészségére. Mindent figyelembe véve csak a felnőtt internetezők 15 százaléka ért egyet azzal az állítással, hogy általában nem bízik a védőoltásokban.
Ezek az eredmények tehát nem támasztják alá, hogy a hazai felnőttek körében általában erősödtek volna az oltásokkal kapcsolatos kétségek, sokkal inkább arról van szó, hogy a koronavírus elleni vakcinákkal kapcsolatban nem alakult ki a más védőoltások esetén szinte természetesnek számító bizalom. Feltételezhető, hogy sokak számára egyszerűen nem áll rendelkezésre elegendő megbízható információ a vakcinákról ahhoz, hogy eléggé megbízhassanak bennük. Mindezt figyelembe véve a vakcinákról, a vakcinák hatásairól szóló tárgyszerű, széleskörű tájékoztatás nagy valószínűséggel tovább növelhetné a hazai internetezők oltási hajlandóságát.
A február óta eltelt hónapokban másfélszer annyian eshettek át a koronavíruson, mint az előtte lévő egy teljes évben
2021 februárjában és júniusában is reprezentatív mintán mértük meg a víruson biztosan (teszttel bizonyítottan) és valószínűleg (tapasztalta a tüneteket, de nem tesztelték) átesettek arányát az internetező felnőtt népesség körében. Adataink alátámasztják a járvány harmadik hullámának erősségét: februárban még csak minden 5. válaszadó esett át (állítása szerint, észlelt tünetei alapján vagy tesztel is igazolt módon) a koronavírus betegségen, júniusra már közel minden 3. felnőtt internetező gondolta így. Érdekes, hogy mindennel együtt az internetező felnőttek egynegyede még a tavaszi nagy felfutás ellenére is kételkedik a járvány súlyában: ennyien értenek egyet azzal állítással, mely szerint a koronavírus valójában nem annyira veszélyes, mint amennyire a gyógyszergyártók el akarják azt hitetni.
Az internetezők több, mint fele már megkapta mindkét oltását, további több, mint egytizedük pedig az elsőn van már túl
A gazdaságilag aktív internetezők 52 százaléka megkapta már a koronavírus oltásának mindkét dózisát, további 7 százalékuk pedig természetes védettséget szerzett, hiszen teszttel igazolt módon esett már át a COVID-19 betegségen. Ha abból indulunk ki, hogy e csoport tagjai számára a 2 oltás vagy a betegség átvészelése már védettséget nyújt, akkor úgy becsülhető, hogy június végén közel 3 millió internetező felnőtt volt védettnek tekinthető. Ha azokat is ide soroljuk, akik a védőoltás 1. adagját kapták már meg, valamint azokat is, akik tesztel nem tudják igazolni, de azt valószínűsítik, hogy átestek a betegségen, mert tapasztalták a tüneteit, akkor akár az internetező felnőttek 79 százalékát is elérheti a már többé-kevésbé biztonságban lévők hányada, ami viszont már több, mint 4 millió főt jelenthet.
Ebben az értelemben az átlagnál jelentősen védettebbeknek tekinthetők az 55 évesnél idősebbek, az aktív szellemi dolgozók, sokkal kevésbé vannak biztonságban a kelet-magyarországi településeken élők, valamint a munkanélküliek. Mindenképpen további kutatásokat igényelne, de az eredmények alapján úgy tűnik, hogy az államilag szervezett oltásokon kívül a munkahelyi oltásszervezéseknek is igen komoly szerep juthatott az átoltottság növelésében. Az oltásokkal kapcsolatos politikai megosztottság ezen a ponton is tetten érhető: a Fidesz-KDNP szimpatizánsok körében az átlagnál jelentősen magasabb a már teljesen beoltottak aránya, az Ellenzéki összefogás szimpatizánsainak átoltottsága átlagosnak tekinthető. A Mi Hazánk Mozgalom híveinek közel kétharmada még egy oltást sem kapott, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt szimpatizánsainak egynegyede pedig még csak az 1. oltását kapta meg.
A nyugati vakcinákra nagyobb az igény
Legtöbben, az 18-64 éves internetezők 42 százaléka a Pfizer vakcináját kapták meg. Feleennyian kaptak Szputnyik-V vakcinát (21%), míg az AstraZeneca oltást a vizsgált minta tagjainak 15, a Sinopharmot pedig 14 százalékuk kapta meg. Korábban kiderült, hogy az internetező felnőttek a Moderna vakcinát a második legbiztonságosabbnak gondolják, ennek ellenére csupán a válaszadók 7%-a kapta meg ezt az oltást.
A hazai viszonylag magas átoltottság jelentős mértékben köszönhető az ún. nyugati vakcináknak: az oltottak kétharmada Pfizer, Moderna, AstraZeneca vagy Janssen vakcinát kapott. Feltételezhető, hogy a Moderna vakcina szélesebb körű elérése növelhetné valamelyest az oltási kedvet, hiszen az oltás előtt álló regisztráltak, ha rajtuk múlna, a Pfizert vagy a Modernát preferálnák legnagyobb arányban.
Eredményeink azt mutatják, hogy – legalábbis az aktív, internetező felnőttek körében, – már csak nagyon nehezen lehet majd növelni az oltottak arányát. Azon válaszadók, akik az adatfelvétel idején még egyáltalán nem regisztráltak oltásra, az esetek 81%-ban úgy gondolják, a jövőben sem valószínű, hogy regisztrálnak majd, további 8%-uk pedig még mindig nem tudott dönteni ebben a kérdésben. A felnőttek oltással kapcsolatos viselkedését árnyalja, hogy úgy tűnik, egy esetleges 3. adag szükségessége esetén már a jelenleg beoltottak oltakozási hajlandósága is megtörhet: a jelenleg már beoltottak több, mint fele nem biztos benne, hogy beadatná a 3. dózist is, ha szükség lenne rá.
A Kutatócentrum 2021 júniusában végzett 1000 fős, reprezentatív felmérést a 18-64 év közötti, online népesség körében.